
május 3, 2017
Náray-Szabó Lívia
Alig volt 20 hónapos Deli Lantosunk, amikor vissza kellett mennem dolgozni. Az elválás okozta fájdalmakat azonban a családi bölcsi „pótanyukái” – Barbara, Szilvi, Zsuzsa és Heni – a legmesszebbmenőkig ellensúlyozni tudták. Türelmes, megértő, melegszívű szeretettel ölelték át nap nap után a síró-rívó kisfiunkat, aki azóta teljesen megnyugodott, sőt kivirult a közösségben (most 2 és fél éves). A bölcsi jó hatását mások is észreveszik a családban: dicsérik Deli Lantos nyitottságát (korábban visszahúzódó, félénk kisfiú volt), beszédességét, játékosságát.
Szülőként jó látnom, hogy testileg és lelkileg is biztos közegben tölti a napjait a gyermekem. Elsősorban az emberi hozzáállásért vagyok hálás – boldog vagyok, hogy ilyen odafigyeléssel és szeretettel veszik körbe a „Lányok” a kicsiket, tényleg egészen családias a légkör! De látom a rengeteg fejlesztő munkát is, amit végeznek: a szabálytudat kialakításában, a készségfejlesztésben, a környezet gyermekközpontú kialakításában.
Csodálom, hogy mennyi élményt tudnak adni Deli Lantosnak a mindennapokban! Örülök, hogy nagyobb közösségben is gondolkodik a családi bölcsi: minket szülőket is közös programokra, közös beszélgetésekre hívnak, amely egyben lehetőséget teremt a többi család megismerésére is.
A bölcsi kertje pedig varázslatos lehetőségeket biztosít a kicsiknek! Jó levegő, hatalmas zöldterület, hinta, trambulin, csúszda, kismotorozáshoz való terep, házikó, homokozó…Már önmagában ez a környezet is kincs, de amit még hozzáadnak Barbaráék, azzal együtt teremt maradandó értéket a Fülemüle Családi Bölcsőde. Bárcsak iskolás koráig ide járhatna Deli Lantos!